Vizelet nátrium

A nátrium jelenléte rendkívül fontos az emberi szervezetben. A többi elektrolittal, például a káliummal és a kloriddal együtt fő szerepe van a folyadékszabályozásban.

Mit mutat a vizsgálat?

A vizsgálat során a szervezet elektrolit-háztartási zavarának kivizsgálására, magas vagy alacsony nátriumszint megállapítására kerül sor.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

A tesztet akkor szokták elvégezni, ha kiszáradás vagy oedema tünetei mutatkoznak a betegnél. A vizsgálat része a rutinszerűen végzett orvosi kivizsgálásnak is, de alacsony vagy magas vérnyomás esetén is indokolt a vizsgálat elvégzése. A vizeletből mérhető nátriumürítést a vér nátriumszintjével együtt érdemes értékelni.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizeletmintát érdemes kiegészíteni vérmintával is, melyet vénából vesznek.

A vizeletből történő Na-ürítés meghatározásához 24 órán át gyűjtött vizeletminta szükséges. A gyűjtött vizelet mennyiségét a laboratórium előre megadja.

Mire utalhat az eredmény?

Magasabb szint esetén:

A vér magas nátriumszintje (hypernatraemia) legtöbbször a csökkent vízfogyasztás melletti túlzott vízvesztés (dehidráció) eredménye. A magas nátriumszint legtöbbször szomjúság érzettel jelentkezik, de társul hozzá a nyálkahártyák kiszáradása is. Súlyosabb esetben viszont izomrángást, ésszerűtlen viselkedést és komát is eredményez. Betegség is okozhat hypernatraemiát, ilyen a Cushing- szindróma, vagy a nagyon kevés anti-diureticum-hormon termelés (diabetes insipidus, agyvérzések és agysérülések után gyakran fordul elő magas nátrium szint). Ha a vérben emelkedett a nátrium koncentrációja, normál körülmények között a szervezet a vizelettel igyekszik megszabadulni a fölöslegtől, így a vizelet nátriumtartalma is magas lesz.

Alacsonyabb szint esetén:

Az alacsony nátriumszintet (hyponatraemiát) leginkább a túlzott nátriumvesztés ill. túlzott vízfogyasztás vagy vizenyő (oedema) okozhatja. Ha a nátriumszint gyorsan csökken, akkor gyengeséget, fáradékonyságot, súlyosabb esetekben hasonlóan, mint a magas szint esetén, zavartságot érezhet a beteg, vagy akár kómába is eshet. Ha azonban a nátriumszint csak lassan, fokozatosan csökken, előfordul, hogy tünetmentes a beteg. Ritkán a hyponatraemia csökkent nátrium bevitel következménye (nátriumban szegény táplálék, vagy nátriumhiányos infúziós kezelést követően). A hyponatraemia leggyakorib oka azonban valamilyen fokozott nátriumvesztéssel járó betegség vagy állapot (Addison kór, hasmenés, túlzott izzadás, vízhajtóval történő gyógyszerelés, vagy vesebetegség).

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.