Kolineszteráz

A kolineszteráz egy enzim, mely az idegrendszer megfelelő működésében játszik fontos szerepet. Két fajtáját különböztetjük meg: az acetilkolin-észterázt és a pszeudokolinészterázt.

Az acetilkolin-észteráz többek között az idegvégződésekben, tüdőben és a vörösvértestekben található meg, feladata az acetilkolin (ingerületátvivő molekula) lebontása. Az enzim csökkent működése (esetleges hiánya), az acetilkolin molekulák felhalmozódását okozhatja, ezáltal az idegek túlstimulált állapotba kerülhetnek.

A pszeudokolinészteráz főleg a májban, izmokban és a hasnyálmirigyben található, az enzim aktivitása információt ad a máj aktuális működéséről, a szerves foszfáttartalmú növényvédő és rovarölő szerek által okozott esetleges mérgezésről (a pszeudokolinészteráz feldolgoz és lebont kémiai anyagokat), valamint az enzim öröklött hiányáról.

Mit mutat a vizsgálat?

A vizsgálat megmutatja az enzim aktivitását.

Milyen esetben javasolt a vizsgálat elvégzése?

A vizsgálat elvégzése leginkább két esetben javasolt. Ha valaki vegyiparban vagy a mezőgazdaságban dolgozik és ki van téve szerves foszfát vegyszereknek, érdemes ellenőrzés céljából elvégeztetnie a vizsgálatot, hogy kiderüljön, nem áll-e fenn a mérgezés veszélye.

Másik eset, amikor hasznos lehet a vizsgálat elvégzése, ha a betegnek öröklött pszeudokolinészteráz hiánya van. Az altatásos műtétek során gyakran alkalmaznak egy szukcinilkolin nevű izomlazítót, amit ez az enzim bont le. Ha nincs megfelelő mennyiségben a szervezetben, akkor az izomlazító hatása tovább tarthat, légzéskimaradást (apnoe) és izombénulást okozva. A vizsgálatot többnyire akkor rendeli el a szakorvos, ha a beteg közeli hozzátartozójánál előfordult már légzéskimaradás a szukcinilkolin szer alkalmazását követően.

Milyen mintára van szükség a vizsgálathoz?

A vizsgálathoz vénából vett vérmintára van szükség.

Mire utalhat az eredmény?

Alacsony kolineszteráz aktivitás rovarölőszerek okozta mérgezésre és szukcinilkolin érzékenységre utalhat, de jelezhet különböző májbetegségeket is, illetve terhesség és fogamzásgátló szedése esetén is lehet alacsony a szintje.

Magas kolineszteráz szint előfordulhat cukorbetegeknél, Gilbert-kórban (bilirubint átalakító enzim csökkent vagy alulműködése) szenvedőknél és zsírmáj esetén is.

Mi a teendő a vizsgálat után?

A vizsgálattal önmagában nem diagnosztizálható egy betegség sem, a kapott lelettel minden esetben keressen fel belgyógyász vagy hematológus szakorvost a pontos diagnózis és a szükséges terápia meghatározása érdekében.