• Minél előbb észreveszik az elváltozásokat, azok annál jobban kezelhetőek
• A szemvizsgálat segíthet más betegségek, vagy később súlyos látásproblémákat okozó elváltozások korai felismerésében is (pl. cukorbetegség, magas vérnyomás, szürke és zöld hályog)

• Látásélesség vizsgálat Kettesy-táblával
• Közeli látásélesség vizsgálata Csapody-táblával
• Szem mikroszkópos vizsgálata (réslámpával)
• Szemfenékvizsgálat (sz.e. pupillatágításban)
• Szükség esetén automata refraktometria (computeres dioptriamérés)

Szemünk világa, a látás alapvetően meghatározza az életminőséget, így a megelőzés, a rendszeres szemvizsgálat alapvető fontosságú. Az időben felfedezett szürkehályog vagy zöldhályog korai stádiumban eredményesen gyógyítható.

A szem szöveteinek rugalmassága, a sejtek regenerálódási képessége az élet folyamán folytonosan csökken. A változást senki sem kerülheti el, ám mindenkinél másképp jelentkezik. A szemlencse természetes öregedése során színe és a fiatalabb korban jellemző rugalmassága is változik. Egyrészt fakóbbá, tompábbá válnak a színek a lencse sárgás elszíneződése miatt (a sárgás szín nyeli el a látható fény kékes tartományát, amely károsítaná az ideghártyát). Másrészt a lencse magjának keménnyé válása miatt 40 éves életkor fölött csökken a szem alkalmazkodó képessége is. Jellegzetes tünet, hogy megnő az olvasáshoz szükséges távolság, közelre csak rövid ideig képes a szem fókuszálni, a munkavégzéshez erős fény kell, a közelbe történő fókuszálást igénylő munka fárasztóbb. Kutatások szerint, a látás romlása az életkorban és nem a számítógépes felhasználás mennyiségében és minőségében rejlik. A nem szemüvegesek csoportjára jellemző a 40 év alatti életkor, valamint a gyerekkorban tökéletes, szemüveg nélküli látás. Ugyanis 40 éves kor alatt még nem jelentkezik az időskori olvasás és számítógép nézés problémája, azaz monitor használati időtől függetlenül szemüveg nélkül is élesen látnak ezek az emberek.

• Védje szemét az ultraibolya sugárzás és a kék színtartományú fény ellen!
• Figyeljen oda arra, hogy táplálkozása bővelkedjen antioxidánsokban, vitaminokban!
• Ne dohányozzon!

A legtöbb szemészeti probléma hátterében több ok feltételezhető, az örökletes tényezők mellett nagyon sok környezeti hatással is számolnunk kell. Szerencsére kellő odafigyeléssel, a környezeti hatások tudatos kivédésével a betegségek kialakulása megelőzhető vagy súlyosbodása lassítható. Ha ennyit megtesz egészsége érdekében, akkor biztos lehet benne, hogy általános kondícióján felül szemei védelmében is sokat tett.  

Születésünk pillanatában szemünk még kisebb, kb. +2,50 dioptriás látással jövünk a világra. Azután a test növekedésével arányosan a szem tengelye is nő, így normál fénytörésűvé válunk. Akinek elmarad szeme a növésben az távollátóvá, akinek nagyobb lesz a szeme az rövidlátóvá válik.  

A távollátás egy fajta látászavar, amikor a távollátó személy a távolban lévő tárgyakat élesen látja, a közelieket viszont nem tudja a retinán fókuszálni, így a közeli dolgokról nem keletkezik éles kép. A szem fénytörő képessége elmarad az egészségestől, mert a szemgolyó túl rövid a törőképességéhez képest, ez esetben a lencse laposabb, vagy hiányzik.

A szem fénytörő ereje tehát az átlagosnál gyengébb, ezért különböző dioptriájú pozitív – pluszos, konvex – gyűjtőlencsékre van szükség a korrekcióhoz. A távollátó beteg szemei – ha nincs rajta szemüveg, és közeli tárgyat néz – igyekeznek alkalmazkodni, hogy éles legyen a létrehozott kép, ezért a szemtengelyek összetérnek, az egyén kancsalít. Ha gyermekünknél a fentieket tapasztaljuk, vigyük el szemészeti vizsgálatra!  

A rövidlátó beteg a közeli tárgyakat, személyeket élesen látja, a távolban lévő dolgok képe azonban nem a megfelelő helyre, hanem a retina elé vetül. Abban az esetben, ha a rövidlátás a szem méretbeli eltérései, megnövekedett tengelyhosszúsága miatt alakul ki, akkor általában a növekedés teljes befejeződéséig számítani kell a látás fokozatos romlására. A rövidlátás bizonyos családokon belül gyakrabban fordulhat elő, ugyanis öröklődhet is. A súlyos fokú rövidlátásnak komoly szövődményei is lehetnek, például leválhat a retina, sőt akár meg is vakulhat a beteg. A rövidlátók 5-6 százalékának van élete folyamán ideghártya-leválása, mely többnyire nagy fizikai megerőltetés során alakul ki, mint például súlyos tárgy emelése, elhúzódó, nehéz szülés. A zöld-hályog kialakulásának valószínűsége is nagyobb rövidlátókon.  

A látásunk segít egész életünkön át: a látható világ megismerése, a tanulás, szeretteink látványa, mindennapos információk gyűjtése, a természet és a művészetek csodáinak élvezete és még annyi minden más nem lenne teljes és lehetséges látásunk nélkül. A látás fontosságát sokan nem értékelik kellően, ugyanis az emberek jelentős része csak akkor vesz részt szemvizsgálaton, amikor megromlott látása már végképp lehetetlenné teszi mindennapi életét. Ennek egyik oka, hogy (más betegségekkel ellentétben) nem mindig érzékelhető, ha valami nincs rendben a látásunkkal. Mivel a látás romlása általában fokozatosan, hosszú évek alatt alakul ki, sokan nem is tudják, hogy a lehetségesnél mennyivel rosszabbul látnak.